A város zajától elszakadva: csapatépítő a Balatonon

Mielőtt jobban belemerülnénk a bejegyzésbe, azt szeretném már most így előre leszögezni, hogy imádom a nagyvárosi életet. Városi gyerek vagyok, nincs mit tenni – de nem is akarok. A fővárosban születtem, itt is nőttem fel és soha nem gondoltam arra, hogy valaha elhagyjam azt és lecseréljem egy egyszerűbb, vidéki életre. Ne értsetek félre, nincs semmi bajom azzal az egyszerűbb vidéki élettel, mindenki úgy alakítja napjait és élethelyzetét ahogy szeretné, én viszont valahogy soha nem az a vidéki típus voltam. Imádom a nyüzsgést, azt, hogy a sarki közért mindig nyitva van és azt is, hogy végül is mindent megtalálok a városban, amire valaha szükségem lehet. Rendben, ha tengerpartra, vagy óceánpartra vágyom, akkor kicsit bajban vagyok, ha a helyi viszonylatokat nézem, de szerencsére, mivel fővárosról van szó, a reptér erre is megoldást kínál, így akár pár órán belül már élvezhetem a sós tengervíz nyújtotta lehetőségeket például. A legutóbb viszont nem kellett messzire mennem ahhoz, hogy hasonló élményben legyen részem.

A cégnél ahol dolgozom marketingesként minden éven szervezünk egy-két csapatépítő hétvégét, amikor valahova elutazunk és kicsit kiengedjük a hónapok alatt felgyülemlett gőzt a munkatársaimmal. Az idén télen egy síelős hosszú hétvégével kezdtünk Szlovákiában és a nyári program is elég aktívnak ígérkezett. Peti kollégám dobta be az ötletet és azt hiszem nem túlzom amikor azt mondom, hogy százszázalékos sikert aratott: balatoni csapatépítés vízen és szárazföldön egyaránt. Amikor meghallottam javaslatát, bevallom, meglepődtem, hogy nekem ez még soha nem jutott eszembe, de közben arra kellett rájönnöm, hogy ennek oka az lehetett, hogy gyerekkorom óta nem voltam már a Balatonon. Pont olyan voltam, mint a filmekben, tudjátok, amikor valakit hirtelen elöntenek az emlékek és a szeme előtt peregnek le az események – én ugyanígy éreztem gyerekkori filmkockáimat felidézve. Eszembe jutott a rengeteg csobbanás, pihenés, játék, na és persze az elmaradhatatlan lángos és főtt kukorica, amit ott ettem gyerekként. Csak én gondolom úgy, hogy a Balatonnál árulják a legjobb főtt kukoricát? Mondjátok, hogy nem vagyok egyedül… Miközben belemerültem a visszaemlékezésbe a többiek már el is kezdtek ötletelni azon, hogy akkor pontosan mi is legyen a program és mikor menjünk. Én már csak arra eszméltem fel, hogy valaki a nevemet ismétli egyre hangosabban: Peti szerette volna megtudni, hogy én mit gondolok az ötletről, mert mint kiderült, azóta egy szót sem szóltam, hogy felvetette a témát. Ha tudná, hogy közben mennyi minden játszódott le a fejemben…

Gondolom azt említenem sem kell, hogy rögtön benne is voltam, hogy a balatoni csapatépítés legyen a következő közös programunk. Sőt, miután nagyjából körvonalazódott, hogy mit szeretnénk és milyen költségvetési keret lenne rá, gyorsan vissza is szaladtam (azaz inkább gyorsan sétáltam, mégsem szaladgálok az irodában) az asztalomhoz, hogy jobban utána nézzek a lehetőségeinknek. Szeretek tájékozott lenni és minden szükséges információ birtokában lenni, mielőtt döntök, így gondoltam ezt a tulajdonságomat kölcsönzöm a kollégáimnak is most és a közjóra használom. Kutatásom közben találtam rá a BalatonPRO oldalára és szinte azonnal tudtam, hogy megtaláltam, amit keresek. Mivel egy egész hétvégét szerveztünk, fontosnak tartottam, hogy olyan helyet és szervezőt találjunk, aki a vitorlás programok mellett szárazföldön is élményt tud nyújtani nekünk. A BalatonPro csapata pedig pont ilyen volt: quad túrát és indoor csapatépítést is vállaltak. Elsősorban természetesen a vitorlázás volt a fő szempont, de jó volt tudni, hogy azon kívül még ennyi egyéb programra is lehetőségünk van, ha velük szervezzük a csapatépítésünket. Fontosnak tartottam, hogy olyan szervezésben menjünk, ahol rugalmasak és tudnak az esetleges egyéni igényeikhez alkalmazkodni, illetve akár módosítani is programokat, hiszen mégis csak egy többfős csoportról volt szó és nem egy egyéni kiruccanásról.

Másnap az irodában boldogan meséltem el, hogy mennyire szuper lehetőséget találtam a BalatonPRO-val és mint kiderült, Tamás kollégám is az ő oldalukat találta meg, így ketten összefogva tudtuk a többieket beavatni a részletekről. Tudhattam volna amúgy, hogy ez lesz, Tamással valahogy mindig egy rugóra jár az agyunk a munkában is, így nem csoda, hogy a kutatással kapcsolatban is ugyanaz volt az eredményünk. Miután közösen is nagyjából véglegesítettük a programokat, amiket mindenképp szeretnénk kipróbálni, felvettem a kapcsolatot a BalatonPRO csapatával és elkezdtük megszervezni a hétvégénket. Szerencsére jóval az időpont előtt el tudtuk intézni a foglalásokat és minden zökkenőmentesen és stressz mentesen ment. Ezt azért is emelem ki, mert mindannyian tudjuk mennyi logisztikával jár egy-egy ilyen hétvége, vagy úgy bármilyen hétvége, ahol egy csapat programjait kell leszervezni és hát a stressz az elég erős faktor szinte mindenhol. Kivéve itt.

A szervezés után már izgatottan vártam és vártuk az utazást. Ahogy mondtam korábban is, én inkább városi gyerek vagyok, de a Balatonnak nem tudok ellenállni, bármennyire is próbálkoznék. A leszervezett hétvégi csapatépítő program a következő volt: péntek délután leutaztunk Siófokra, szombaton egy vitorlás csapatépítésen vettünk részt túlparti ebéddel és borkóstolóval, vasárnap délelőtt pedig egy quad túrára mentünk. Szerintem az eddigi egyik legjobban sikerült csapatépítős hétvégénk volt, amit közösen szerveztünk a kollégákkal. Volt szó egy picit munkáról (természetesen ez elkerülhetetlen egy ilyen hétvégén), hobbikról, személyesebb dolgokról, amik hatalmas kacagásokkal voltak vegyítve. Nagyon klassz volt kicsit hátradőlni és átadni a szervezést a BalatonPRO csapatának, akik fantasztikusak voltak. Már az elejétől kezdve éreztem, hogy kiváló cégre találtunk rá (mindketten Tamással), de amit a folyamat alatt tanúsítottak, az előtt megemelem a kalapomat: az egész hétvége során egyszer nem jutott eszembe, hogy “át kellene venni az irányítást”, mert nem úgy működnek a dolgok, ahogyan kellene nekik. Az oktatás is profi volt és rengeteget tanultam a vitorlázás fortélyairól. Mindenki remekül érezte magát és ismét egy sikeres csapatépítőt tudhattunk magunk mögött.

csapatépítő

A Balatonon eltöltött hétvége után pedig annyira belelendültem a vitorlázásba, hogy azóta már azon is gondolkodom, hogy elkezdem a vitorlás jogosítvány megszerzését – a hétvége alatt azon kaptam magam, hogy igazából mennyire is élvezem azt, hogy kicsit kiszakadok a nagyvárosi életből és a természetben tölthetem az időmet, az pedig csak még jobban megerősített a gondolatomban, hogy a BalatonPRO ebben is tud nekem segíteni. Ki ne akarna a Balatonon kalandozni tavasztól őszig, nem?! Ha a jogsi meglesz, a vitorlázáshoz már csak egy hajó bérlésére lesz szükség – még jó, hogy már tudom is, honnan béreljek!