Eddigi életem jelentős részét egy álmos, vidéki kisvárosban éltem le, úgyhogy igazán éles váltás volt, mikor a fővárosba költöztem. Sajnos az a helyzet, hogy máshol nemigazán találtam munkát, pedig igyekeztem elkerülni ezt a lehetőséget, ugyanis nagyon nem ehhez voltam szokva. Egyáltalán nem voltam tisztában olyan dolgokkal, mint például a tömegközlekedés, az állandó zaj, vagy a közbiztonság. Egy barátom, aki külföldön él, szintén nagyvárosban, rögtön kérdezte is, hogy kötöttem-e lakásbiztosítást az új lakásomra, küldött is e-mailben egy pannonsafe.hu/termekek/lakasbiztositas linket, mert neki ez a biztosítása volt, amíg itt lakott, de engem vagy nem érdekelt a dolog, vagy elfelejtettem, mindenesetre a lényeg, hogy az első néhány hónapot lakásbiztosítás nélkül éltem le.
A történet ott kezdődik, hogy amikor megkaptam ezt az állást, nem volt más választásom, ide kellett költöznöm. Fel kellett hogy adjam az eddigi életemet, életstílusomat, és erőt véve magamon rászántam magam a változtatásra, bármennyire is az elveim ellen volt. Meghirdettem és eladtam a házamat, szerencsére nem kellett sokáig várni, egy jómódú idős holland házaspár vette meg, készpénzért. Közben én folyamatosan keresgéltem az újat, találtam is egyet, ami kijött a házamért kapott pénzből, és egy kicsi még maradt is, viszont az volt a nagy hátránya, hogy eléggé a külvárosban helyezkedett el. Nem baj, gondoltam, egyébként is korán kelő típus vagyok, ennyi reggeli utazás még belefér. Azelőtt csak elhaladóban láttam panelházat, így egy egészen új élmény volt belülről is látni egyet. Mikor mentem megnézni, elképesztett, hogy sokan így, egy dobozban élik le az életüket, sosem szívnak friss levegőt, és én is ide készülök költözni. Az eladó sem volt teljesen tisztességes, ugyanis egy csomó lehetséges problémára nem figyelmeztetett, ami neki alapértelmezett volt, de én még nem találkoztam vele.
A végén aztán csak rászántam magam és megvettem. A költözés nem volt egyszerű, de legalább csak a második emeletig kellett a cuccaimat felcipelni, nem a nyolcadikra. Mivel sok dolgomtól megszabadultam, így nem volt nehéz dolgom, pár nap alatt berendezkedtem, és felfedeztem a környéket. Amikor elkezdtem dolgozni az új munkahelyemen, akkor megtapasztaltam, milyen is az ingázás. Reggel indultam, este érkeztem, és annyi energiám se maradt, hogy mondjuk sétálni menjek. Nem csodálkozom rajta, hogy az emberek többsége kiég ebben egy idő után.
A napok csak teltek, hetekké majd hónapokká duzzadtak, én pedig alig-alig foglalkoztam bármivel is. A szomszédaimat még ennyi idő után sem ismertem, pedig csak egy 10 centi vastag fal választott el tőlük. Mindenki bezárkózva él itt, tele feszültséggel. Egyik nap aztán arra mentem haza, hogy az egyik szomszédomtól hozzák ki a bútorokat, de csurom vizesen. Kiderült, hogy a felső szomszéd eláztatta őket, csomó mindenük tönkrement, nekik pedig nem volt biztosításuk. Hirtelen felderengett a pannonsafe.hu/termekek/lakasbiztositas link, mint egy billog, amit a tudatomba égettek, és villámcsapásként ért a felismerés, hogy nekem sincs biztosításom! Lehet, hogy legközelebb én járok így, és akkor ott állok majd tehetetlenül, szétáztatott élettel?
Amint beléptem, az első dolgom volt bekapcsolni a gépemet, és kikeresni azt az e-mailt, amiben a pannonsafe.hu/termekek/lakasbiztositas linket kaptam a barátomtól, és utánanézni, hogy hogyan is néz ez ki a gyakorlatban. Nagyon takaros, kis egyszerű de nagyszerű honlap fogadott, ahol teljes körű tájékoztatást kaptam a lehetőségekről, feltételekről. Nem tököltem sokat, kértem időpontot konzultációra, mert innentől kezdve mind Damoklész kardja lebegett a fejem felett a gondolat, hogy talán én leszek a következő.
A Pannonsafe-nél szerencsére nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, hamar túlestünk a tájékoztatón, a megbeszélésen és a szerződéskötésen. Jó is, hogy ilyen hamar sikerült elintézni, mert nem sokkal később hallottam, hogy a következő szomszéd is beázott, én viszont már tudtam, hogy ha nem is lehetek száz százalékig biztos abban, hogy meg fogom úszni, legalább már van egy jó lakásbiztosításom, nem maradok segítség nélkül.