Azért akartam orvosnak tanulni, mert nagyon bejött nekem Dr. House. A szellemes és arrogáns természete amellett a nagy tudás mellett, amelyet prezentált a sorozatban, elképesztő rajongást eredményezett bennem. Egy ilyen ember elképesztő munkaerő lehet, még úgy is, hogy csak utasításokat oszt és fogalma sincs a beteg személyéről, ugyanakkor valójában mindent tud róla. A fehérvérsejtjei számát, a vérnyomását, a keringési rendszere állapotát…
Ezt szeretem leginkább az orvostudományban: sokan azt hiszik, hogy elsősorban a test tudománya, de a szellemmel is legalább olyan szoros kapcsolatban van… Az orvosi könyvünkben van egy fejezet például a nem specifikus betegségekről. Azokat a kórokat sorolják fel abban a passzusban, amelyekre biológiailag nem adható egyértelmű magyarázat. Ilyen mondjuk a Crohn betegség, az a csúnya autoimmun bajság, amit gyógyítani nem lehet, az orvostudomány jelenlegi állása szerint csak a tünetek enyhítésére törekedhetünk. Sokan azt gondolják, a hibás életmódnak nagy szerepe lehet a kialakulásában. És itt nem csupán a testmozgás hiányát, az étkezés helyességét kell megemlítenünk, hanem például a túlzott stresszt, az idegeskedést, amely most már egyre fiatalabb korban rakódik rá az emberek lelkére.
A nagy váltás mindenesetre az én életemben az volt, amikor a kis faluból, ahol rezidensnek tanultam, eljutottam a nagy, városi kórházak világába. Itt egészen más a rendszer, más módszerekkel kell dolgozni, más (többnyire fejlettebb) gépekkel. Sokkal több az ember, sokkal nagyobb a felelősség és a pörgés. Néha éjjel jövök rá, hogy egész nap nem is ettem semmit. Ezt realizálni, meg azt, hogy valójában nincs is magánéletem, kissé kiábrándító, de hát az emberiségért bármit! Mikor kitaláltam, Dr. House-nak hála, hogy felteszem az életemet erre, valamelyest ezzel is számoltam. Szóval ez egy részben lejátszott meccs már.
A legnagyobb különbség a falusi gyógyászathoz képest a technikai felszereltség. Szoktatnom kellett magam a gondolathoz, hogy most gyakorlatban is alkalmaznom kell ezeket a berendezéseket, és nem csak a könyvekből bemagolt elméleti szinten kell, hogy érvényesüljön a tudásom. Amikor első alkalommal láttam MRI-t, nem is tudtam, hogy mit kéne kezdenem vele. Be sem tudtam kapcsolni, akkor még nem ismertem a felépítését, fogalmam sem volt arról sem, hogy számos hélium palackba fáj működtetni a szerkezetet.
Természetesen úgy adták a feladatot, hogy menjek és csináljak x meg y dolgot rajta, xy helyét egyrészt nem is értettem, másrészt fogalmam sem volt róla, hogy kéne egyáltalán hozzákezdenem a feladatokhoz…
Természetesen jól megdorgáltak, amiért tétlenkedtem meg ügyetlenkedtem ott a gép mellett, aztán ebédszünetben az egyik nővérke magyarázta el, hogyan is kell működtetni.
A legérdekesebb része az volt, amikor a hélium palackok magyarázatával találkoztam. Nagyon sokáig azt hittem, a hélium csak a lufik fújására alkalmas, de ez a nemesgáz működteti a gépeinket… mint hűtőfolyadék funkcionál a szupravezetésnél. A nővérke mesélte el, hogy ezek a készülékek valójában nem a szerkezetük meg a felépítésük, összetételük miatt ilyen drágák… A hélium teszi őket értékessé!
Már egy ideje dolgoztam a kórháznál, amikor krízishelyzet alakult ki. Elfogyott a hélium palackunk, a gép így működésképtelenné vált. Elég nagy lett a pánik, hiszen hosszú sor állt az MRI terme előtt, sokan várakoztak, hogy valamilyen képet készítsenek a testük különböző részéről, amiket aztán később a derék orvosok diagnosztizálni tudjanak.
Hélium hiányában ugyanakkor eléggé nehézzé vált ez a mechanizmus, a beszerzőnk ezúttal pontatlan volt, elszámolta magát. A főnővér telefonálgatott, próbált intézkedni, de igazából neki is annyi feladata volt, hogy nem tudta volna bezsúfolni a beosztásába, hogy elugorjon autóval valami gáztelepre. Ráadásul nem kis mennyiségről lett volna szó…
Ekkor jöttem rá, hogy otthon egyszer láttam, hogy mini palackokat rendeltek a netről. Böngésztem egy kicsit, mire megtaláltam azt a weboldalt, amely rendkívül kedvező áron kínált hélium palackot (http://gazpalackfutar.com/helium-palack.html). Szóval megrendeltem az MRI-hez, és hősnek éreztem magamat, amikor a beszerzőnk fogadta a futárt, majd az egész orvosi csapattól elnézést kérve, rám elismerő pillantásokat vetve föltöltötte a gépet újra.
A hélium palackokkal tehát nem csak a nap, hanem a kórház hősévé is válhattam. Városi karrieremet meghatározta ez a talpraesettség a későbbiekben is.
Már nem csak a főnővér barátkozott velem, a beszerző tartozott nekem a barátságával, hiszen az elhibázott terveit az én rátermettségem egyensúlyozta ki. Az orvosok, akik diagnosztizálták az MRI által készített felvételeket, csak a palackos lánynak hívtak, és gyakran kacsintottak felém a folyosón. Rezidensi sikerességem tehát a hélium palackokban gyökerezett, és merem állítani, hogy így a későbbiekben is én vagyok az egyetlen orvos, aki tudja azt, hogy honnan lehet gyorsan, egyszerűen, kedvező áron héliumot rendelni.