Az egyik legnagyobb különbség a városok és a faluk közt, azok az utak: egy nagyvárosban mindent keresztül-kasul szabdal az aszfalt, és emberek milliói utaznak rajtuk naponta. Egy vidéki faluban ezzel szembe akár földúttal is találkozhatunk, de az is biztos, hogy a rendes főút is legfeljebb kétsávos, jóval kisebb forgalommal mint bármilyen városi társa.
Amit ezzel szemben megfigyeltem, az azonban az, hogy a nagyobb városokban, bár jóval több az autó, jóval kevesebb a felelősségteljes autótulajdonos. Nagyon kevesen figyelnek például a gumiabroncs megfelelő ápolására, rendben tartására, amiről én úgy gondolom, hogy egy elég nagy hiba.
Bár máshol is tetten érhető ez a fajta gondolkozás (a városiak „ha elromlott, úgyis veszek egy újat” gondolkodásmódja a vidéki figyelemmel szemben), pont azért szoktam a kerékgumit felhozni példának, mert az az az eleme a kocsinak, ami sokkal tovább is jó lehetne, ha megfelelően karban lenne tartva – másrészről, nagyon fontos is lenne a jó állapota.
Talán azért törődnek vele keveset, mert úgy gondolják, hogy a városi, jó minősé utakon egyáltalán nem is érheti semmilyen károsodás őket. Ez pedig megmagyarázná azt is, hogy vidéken miért szokták sokkal gyakrabban ellenőrizni: a földutakon, a kavicsok közt mindenki jobban tart attól, hogy esetleg az autójának gumiabroncsával baj történik, és esetleg másnap nem tud elindulni, amikor szüksége lenne rá.
Ebben van is igazság, de nem szabad elfelejteni, hogy azért a városiak sincsenek teljesen védve: arányaiban jóval kevesebb a veszélyt jelentő tényező, de ha akár csak egyetlen egy kavicsra is ráfutunk, akkor lehetséges, hogy az a gumiabroncsunkba ékelődik, és az ellenőrzés nélkül töltött hónapok, évek során azt tönkre tudja tenni. Ehhez pedig egy kő is elég, ami azért egy aszfaltúton is előfordulhat.
De vannak olyan veszélytényezők, amik sokkal inkább a városra jellemzőek: ilyenek az utakra ömlött kémiai anyagok, vegyszerek, amik után például a gumiabroncs erős, műhelyben történő tisztítása ajánlott, sokan azonban erre se szoktak figyelni.
Pedig az ilyenekre való odafigyelés, a rendszeres ellenőrzés jóval hosszabbá tehetné gumiabroncsunk életét, és ez által még a pénztárcánknak is jót tenne. Arról nem is beszélve, hogy a kerekeknek milyen fontos szerepe van a vezetésben: hogyha bármilyen gond van velük, nem úgy tapadnak, ahogy kéne, megcsúsznak, nincsenek megfelelően felfújva… egyszóval bármi előfordul, akkor az szinte egyenesen a kocsi feletti irányítás elvesztéséhez vezethet.
Ilyenek gyakran jutnak az emberek eszébe, ha gumiabroncsról beszélünk, de tényleg, ez egy olyan lehetőség, amivel számolnia kell annak, aki nem törődik velük eléggé.
Ezek ellenére sokan azt se tudják, hogy a veszélyek léteznek, és folyamatosan ki vagyunk neki téve. Ha egy ismerősömet megkérdezem, hogy mikor ellenőrizte a kocsija elindulása előtt utoljára a kerekét azt mondja, hogy soha. És akkor még csak nem is azt kérdeztem, hogy szervizbe viszi-e rendesen, csak azt, hogy szabad szemmel végez-e valamilyen ellenőrzést.
Városban a téli és a nyári gumi kérdésével is keveset foglalkoznak az emberek, mert úgy gondolják, hogy a központban élve az úttakarítás miatt nem érinti őket semmilyen kockázat akkor, ha csak egy négy évszakos gumit felraknak, vagy akár egész télen nyári gumit hordanak. Ha ez így is lenne, az azonban már akkor se jutna eszükbe, hogy esetleg, amikor vidékre utaznak, foglalkozzanak a kerékcserével.
Kerékcsere esetén pedig szintén két osztályt különböztethetünk meg: aki nem is tudja, hogy meg kell csinálni, és az, aki azt hiszi, hogy meg tudja csinálni. Pedig a helyes eljárás az lenne, hogy minden ilyen szerelés szervizben történjen, vagy legalábbis utána a csavarok meghúzása vagy a kerekek kiegyensúlyozása szakember segítségével legyen megoldva. Ha ezt elfelejtjük, megint csak saját magunkat tesszük ki felesleges veszélynek.
Ha pedig megtörtént a baj, a legtöbben azt se tudják, hova forduljanak: általában az emberek nem ismernek megbízható gumiabroncsok forgalmazásával foglalkozó helyet, és elkezdenek a szerint keresgélni, hogy hol juthatnak hozzá a legolcsóbb alkatrészekhez. Ez azonban általában nem esik egybe a legjobb minőséggel és a legnagyobb biztonsággal.
Én úgy gondolom, hogy a városi vezetőknek nem kéne elfelejteni ezeket az alapokat a gumiabroncs ápolásáról: mindenki, aki nem tartja be őket, nem csak a saját, de mások életét is felesleges kockázatnak teszi ki. Talán most az egyszer figyelmet kéne fordítani a vidéki emberekre, és úgy felkészülni a kellemetlen helyzetekre, mint ők.